Tavaly télen, amikor még kiscsoportos óvodás voltam, szinte minden este tettünk egy kisebb sétát, legtöbbször a falu vége felé vettük az irányt. Sokszor semmi kedvem nem volt hozzá, a hideg, ködös, nyirkos levegőt ugyanis nagyon nem szeretem. Legtöbbször a Mamiék is velünk tartottak, mondván, rájuk fér egy kis mozgás. Nagyon jól visszaemlékszem arra az estére, amikor épp a Mamival és a Papival sétáltunk a focipálya felé. Tél volt, hideg volt, bruuuhuhuhú, ...
Az elmúlt nyár nagyon forró és száraz volt. Vártuk, hogy egy kis nyári zápor felfrissítse a levegőt, véget vessen a kánikulának. De egy napig még ne essen, rimánkodtam magamban, hiszen holnapra terveztük a veresegyházi kirándulásunkat a medveotthonba. Aztán már jöhet az eső, nem bánom!
Reggel az anyukám szomorúan mondta, hogy nagyon felhős az ég, kár elindulnunk, halasszuk el a jövő hétre ezt a kirándulást. Ezután Mamiéknál összeült a családi ...
Ha hiszitek, ha nem, még két éves sem voltam, amikor a szüleim először elvittek a budapesti állatkertbe. Azóta sokszor ellátogattunk szüleimmel, nagyszüleimmel és minden egyes alkalommal újabb és újabb állatokat fedeztem fel, s mindig volt egy kiválasztott kedvencem. Volt úgy, hogy csak egy-két állat kedvéért látogattunk el, de azokat aztán tüzetesen megszemléltem.
Úgy emlékszem, hogy az első igazi kedvenc a varánusz volt, majd a csodás fókák, később pedig ...
A bátorságról szeretnék nektek egy kis történetet elmesélni, gondolhatjátok bátran, hogy ez velem esett meg. Mondhatnám úgy is, hogy a bátorságom története egy nagyon emlékezetes kiránduláshoz köthető. A Róka-hegyi barangolás élményeit mesélem tehát el nektek.
Az anyukám mesélte, hogy régen, amikor gimnazista volt, Edit nevű barátnőjével jártak a Róka-hegyen és nagyon tetszett nekik. Milyen jó lenne megnézni ezt a hegyet! Vajon miért kapta a rókáról ...
Egy vasárnap reggel azon gondolkodtunk Papival és Mamival, hogy hová is menjünk kirándulni. Már közelgett a nyár vége és tudtuk, nemsokára kezdődik az óvoda nekem, kistesómnak meg a bölcsi. Szóval a nyár minden pillanatát ki akartuk élvezni.
Hosszas tanakodás után úgy döntöttünk, menjünk el megnézni az egri vár kicsinyített mását, amely a Nagykevély hegy lábánál, Pilisborosjenő határában áll. De hol van Pilisborosjenő? Megnéztük a térképet és ...
Ezeken a hideg téli napokon nagyon jó visszaemlékezni a felejthetetlen nyári kalandokra. Amiről most mesélek nektek, az úgy kezdődött, hogy az anyukám megtudta, hogy Budapesten van egy hüllőkiállítás. Igaz, hogy már kétszer is jártunk a Tropicariumban és azt gondoltam, az bizony utolérhetetlen, de azért nem árt egy kis változatosság!
Mami és Papi, akik szintén nagyon szeretik a kalandokat, emellett nyugdíjasok, örömmel tartottak velünk, velem és a ...
Egy csodálatos mezőségen,
egy szénabála tetejében
az elterülő világot szemlélem
a Kő- és Mesélőhegyeken innen.
Vajon a szénabála magaslata
kilátást nyújt-e az ovimra?
Uccu neki induljunk el,
az erdei csapást kutassuk fel!
Botot veszek a kezembe,
hadonászok vele arra s erre.
Előttem levél, fű s ág zörög
ahogy magamnak utat török.
Hatalmas ez a kiserdő,
az óvodámhoz közel eső.
Patak mellett vezet a ...
Hol is kezdjem a mesémet arról, mit is jelent dinoszauruszrajongónak lenni, és milyen érdekes dolgok történtek meg velem?
Kezdem ott, hogy két-három éves lehettem, amikor a sós tengeri állatokat megismertem, majd pár hónappal később a dinoszauruszok keltették fel az érdeklődésem. Rengeteg dolgot megtanultam róluk. Kaptam a szüleimtől és rokonaimtól dinós könyveket, puzzle-t, kifestőt, ruhát, jelmezt, és még hosszasan sorolhatnám. Otthon dinók lepték el a ...
Kedves olvasóim!
Az egy szuszra írt 'Ki vagyok én?' találós kérdéseim második részét osztom meg veletek. (Az első részt itt találod .) Köszönöm, hogy megtaláltatok és elolvastatok!
1.
Kislány vagyok kosárral a kezembe’,
nagymamámhoz indultam a rengetegbe.
A farkas, mint tudjátok, pórul járt,
én pedig óvatosabb leszek eztán!
2.
Arcom hófehér, ajkam piros, hozzá sötét hajkorona.
Egy kicsi házban találtam nagyon kedves otthonra.
Üvegkoporsóba tettek, ...
Kedves olvasóim!
Szeretnék néhány szót ejteni arról, miért indítottam blogot.
Sokáig nem értettem azokat az ismerőseimet, akik elragadtatással meséltek arról hogy milyen boldogságos állapot a nagyszülőség, s mennyire más szerep, mint a szülőség. Ma már értem és érzem. Nemcsak imádom az unokáimat, de szeretnék is adni nekik olyan élményeket, amelyek által megtanulnak kedvesek, ugyanakkor bátrak is lenni. Szeretném, ha ők is átélhetnék életük ...
