Emlékeztek még Mimikére, a sértődékeny vadkovászra ? Igaz, hogy hetek, sőt hónapok teltek el, amióta meséltem róla, és időközben immár öt éves lettem, de nem felejtettem el, hogy ígértem nektek valamit Mimikével kapcsolatban. Ha kíváncsiak vagytok arra, hogy Mimike segítségével hogyan készül el az illatos, aranybarna színű csodafinom kenyér Éva néni konyhájában, akkor figyeljetek jól! Megtudhatjátok, miért puszilja meg Éva néni a kenyerét ...
Emlékeztek még Pünkösdi-Meggyes Mimózára, akit Mimikének becézgetünk ? Hát arra, hogy folyton etetni kell, hogy ne berzenkedjen, ne dühösködjön? Nagyon kell vigyázni a kis éhenkórászra! Talán arra is emlékeztek, hogy Mimike vadkovász, egy valamire való kenyér csírája, sava-borsa, teste-lelke. Arról nem is beszélve, hogy nem véletlenül a mi gondjainkra bízta Éva néni. Mi pedig etetjük és kényeztetjük rendesen Mimikét azóta is, aki persze egyre ...
Emlékeztek, a szentendrei Skanzenben miként őröltünk a búzából lisztet a szélmalomban és a vízimalomban? S hogy elhatároztuk, hogy kenyeret fogunk sütni? Igen, de elsőként ki meséli el nekem és nektek a kenyérsütés fortélyait? A Mamimat nem láttam még kenyeret sütni.
No, lám! A Mamim nem tud kenyeret sütni, de Éva néni, a barátnője, született szakács, cukrász és pék egyszemélyben. A Mamim többször is elmesélte, hogy Éva néni irányításával milyen ...
S még mindig nincs vége a napnak! A szélmalmot magunk mögött hagyva a vízimalom felé vettük az irányt. Irány a vízimalom! Mind az öten futni kezdtünk egy újabb kalandra éhesen. A vízimalom a Szentendrei Skanzen egyik büszkesége, s ezt működés közben fogjuk látni, örvendezett Mamim, aki nagyon igyekezett velünk lépést tartani. Árkon-bokron át csalinkázva el is jutottunk a malom közelébe és már egyre hangosabban hallottuk a malom zúgását. A nagy loholásban ...
Hátunk mögött a Mándi templom és a nádfedelű szatmári házacska, Mamim szülőföldjének eleven emlékei és már látszanak a szélmalom hatalmas vitorlái. Oda iparkodtunk megtudni és meglátni, hogyan lesz a búzából liszt. Emlékeztek, hogy a Luca-napi búza , a kis diós mese ébresztett rá engem, hogy a kicsi szem búza milyen hosszú utat tesz meg, amíg abból kenyér lesz az asztalunkon? Kenyér, kenyér, máris az orromban érzem az illatát és számban az ízét! Most ...
Mi az a skanzen, ugye ti is szeretnétek tudni? Lehetséges, hogy már jártatok is valamelyik skanzenben. A skanzen szabadtéri falumúzeum, így magyarázta Mamma és Bábbó, amikor legelőször jártunk a Szentendrei Skanzenban. A nagyszüleim, Mamim és Papim is sokat meséltek arról, hogy amikor Mamma és Pálmi, a nagynéném kislányok voltak, többször felléptek az iskolatársaikkal együtt néptáncolni és énekelni a Skanzenban. Emellett a Jeles napok nevű iskolai szakkör ...
Alig múlt el a karácsony, de már újra várom! A december egyébként is egy csodás hónap, a gyerekek számára különösen. Először is várjuk a Mikulást, és alighogy megjön, elkezdődik a lázas készülődés karácsonyra. Az ovimban ilyenkor szépséges karácsonyi énekeket éneklünk, közben díszítjük a szobánkat, rajzolunk és festünk, na és persze sütjük a mézeskalácsot, készítjük a karácsonyi díszeket. A karácsonyvárás csupa öröm és izgalom. Csupa ...
Egy nyári napon estefelé, vacsoraidőhöz közeledve érkeztünk meg Papiékhoz, s a Papi a kertben éppen egy vesszőkosarat vitt a hóna alatt tele tűzifával a pihenőkert felé. Utánafutottam és láttam, hogy a cseresznyefa alatti asztalok meg voltak terítve. Úgy számoltam, hogy hét széket raktak az asztalok köré. Mi készül itt vajon? Talán valami meglepetés? A pihenőkert füves részére kerti szőnyeget terítettek le a nagyszüleim, s rajta állt a macskaasztal. Nem ...
Már alig vártuk a tavaszt, különösen a májust, amikor a Szentendrei-szigeten érik a fincsi földieper, az egyik kedvenc gyümölcsöm. A Mamim sokszor viccelődik azzal, ha a Holdra menne lakni, földiepret biztosan vinne magával, mert az nemcsak egészséges és finom, hanem a legszebb és legillatosabb gyümölcs az egész világon. Valóban olyan ez a tűzpiros gyümölcs, hogy alig várod, hogy beleharaphass, szétolvadjon a szádban, miközben beszippantod az utolérhetetlen ...
Biztosan említettem nektek, hogy az apukámat Bábbónak hívjuk a kistestvéremmel együtt, akárcsak az olasz gyerekek. A mi apukánk is olasz és szinte mindig olaszul beszélgetünk vele. Azt is tudjátok már, hogy az állatszeretetemet neki köszönhetem, hiszen ő is rajong az állatokért. Nagyon sokat beszélgetünk az állatokról, s miután apukám biológus, nagyon sokat tud az élővilágról. S hogy miért hozakodtam elő azzal, hogy félig olasz vagyok és olaszul is tudok ...
